Kiadványszerkesztő
A kiadványszerkesztő szakképesítés azonosító száma: 52 213 01 0000 00 00
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
Betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
A Kiadványszerkesztő szakember stúdiókban, nyomdákban, szerkesztőségekben és könyvkiadóknál végez szakmai tevékenységet
A nyomda munkafolyamatait a kiadvány jellegzetességeinek megfelelően előkészíti
Szöveget rögzít manuálisan vagy szoftver segítségével
Számítógépes perifériákat, adatállományokat és szoftvereket kezel
Képeket digitális úton előállít, illetve feldolgoz
Adott oldalak szöveg, kép, grafikai stb. anyagait összeállítja az előzetes tervek alapján
A kiadványtervezői feladatokat - tekintettel a kiadvány jellegére - a gyártási technológiák igényei szerint elvégzi
Nyomdatermékeket és médiatermékeket tervez a gyártási technológiák és a megrendelő
igényeinek összehangolásával, figyelembevételével
Korrektori feladatokat lát el
Speciális tipográfiai feladatokat végez, pl. logotípiákat, ligatúrákat, betűkészletet,
piktogramokat tervez, készít
Oktatott tantárgyak
Gyártás előkészítés, Általános és nyomdaipari munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem, Szövegfeldolgozás, Képfeldolgozás, Formakészítés irányítása, Speciális kiadványszerkesztés
| Jellemző | Nappali képzés |
| Időtartam: | 2 év |
| Időbeosztás: | heti 5 napon, iskolarendszerben |
| Jelentkezés feltétele: | érettségi bizonyítvány |
| Jelentkezési határidő: | Amíg be nem telik a létszám. |
| Képzés indítása: | 2010. szeptember |
| Részvételi díj: | 22 éves korig tandíjmentes |
Kiadványszerkesztő
A Gutenberg-galaxis köszöni, jól van
A telekommunikáció, a számítógépek térhódítása következtében mára már gyakorlatilag el kellett volna tűnnie a nyomtatott sajtónak, reklámkiadványoknak, sőt, könyveknek is – legalábbis bizonyos, másfél-két évtizeddel ezelőtti jóslatok szerint. Nem így történt. Az emberek minden ellenkező híresztelés ellenére szeretik még kezükbe venni a könyvet, érezni a frissen nyomtatott újság illatát, tapintani egy-egy igényes prospektus kiváló minőségű papírját – egyszóval mindazt, amit a könyvnyomtatás feltalálója után Gutenberg-galaxisnak nevezünk.
A technikai fejlődés alaposan átformálta a nyomdaipart, hiszen ma már ott is mindent számítógépes rendszerek segítségével végeznek a szövegbeviteltől, tervezéstől, szerkesztéstől a nyomásig és kötészeti műveletekig bezárólag.
A komputer megsokszorozta a különféle kiadványok külső megjelenéséért, és bizonyos értelemben tartalmáért felelős kiadványszerkesztők lehetőségeit. Ma – ellentétben akár csak a 25 évvel ezelőtti helyzettel – gyakorlatilag egyetlen ember, egyetlen számítógépes munkaállomás segítségével képes beírni a szöveget, megtervezni, kialakítani a kiadvány megjelenését és digitálisan feldolgozni a felhasználni kívánt képanyagot. Immár nincs szükség a bonyolult és egészséget károsító ólomszedésre, a kézi montírozásra – a kiadványszerkesztő akár egyetlen pendrive-on átadhatja a nyomdának a nyomásra maradéktalanul elkészített anyagot. Az eredmény: gyorsaság és a korábbival összehasonlíthatatlanul jobb termelékenység.
A kiadványszerkesztő munkáját nagy teljesítményű számítógépek és elképesztően sokoldalú szoftverek segítik. Előbbiek kezelése – a fiatalabb korosztály esetében legalábbis – ma már készség, de az utóbbiak is egyre felhasználó-barátabbá válnak. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy bárki képes lenne egy-egy reklám- vagy egyéb kiadványt megtervezni, megszerkeszteni. Ahhoz azért szükség van egy s másra.
Először is a szakma szigorú, hosszú idő alatt kikristályosodott szabályainak elsajátítására.
Azután a már említett kiadványszerkesztő, képfeldolgozó, valamint grafikai szoftverek alapos ismeretére, ami nem is olyan magától értetődően egyszerű dolog azok összetettség miatt.
A kiadványszerkesztőnek ismernie kell a nyomási technológiákat, hogy a megrendelői elképzelések, és a saját maga által alkotott tervek a kívánt formában köszönjenek vissza a késztermék esetében.
Elengedhetetlen az anyagok – festékek, papírok – naprakész ismerete is, hogy a tartalom mindig a megfelelő hordozón, a megfelelő minőségben jelenjen meg.
Végül a talán legfontosabb: esztétikai érzék nélkül aligha lehet sikeres a kiadványszerkesztő munkája. Ennek megléte pedig nem adottság kérdése, hiszen a művészettörténet tanulmányozásával, az internetes és nyomtatott szaksajtó segítségével úgyszólván bárki kifejlesztheti magában, ha megvan benne az érdeklődés.
Akár a többi szakma képviselőjének, a kiadványszerkesztőnek is folyamatosan követnie kell a világban érvényesülő legújabb trendeket. A frissesség, újszerűség eleve figyelemfelkeltő hatással jelentkezik, ami egy reklámkiadvány esetében alapkövetelmény. Sőt: a vásárlók szeme a könyvesboltban is az esztétikus megjelenésével a többi közül kitűnő borítójú könyvön akad meg.
Az igazán jó kiadványszerkesztő már-már művésznek számít, akinek munkáiban nemcsak a megrendelői elképzelések jelennek meg, hanem sajátjai is, önkifejezési eszközzé avatva az adott nyomdaterméket.
Akit vonz a szép – és nem utolsó sorban biztos megélhetést nyújtó – változatos kiadványszerkesztői szakma, tegye meg az első lépést azzal, hogy beiratkozik a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája 2 éves, nappali rendszerű, 22 éves korig tandíjmentes szakképzésére, ahol válogatott oktatókból álló tanári kar adja át neki e kivételesen szép szakma alapjait.
