Újságíró I.
Az újságíró I. szakképesítés azonosító száma: 54 321 01 0010 54 03
Betölthető munkakörök, foglalkozások:
Újságíró
A munkaterület rövid, jellemző leírása:
Tájékozódik az aktualitásokról, információt gyűjt, kutatómunkát végez (könyvtár, internet, sajtó, film, fotóarchívum). Szelektálja a nézői, hallgatói, olvasói témajavaslatokat; maga is témajavaslatokkal, ötletekkel áll elő. Részt vesz a szerkesztőségi egyeztetésen, munkaértekezleten. Megfogalmazza a műsor/média célját, meghatározza a célközönséget.
Terepszemlét tart, kiválasztja a lehetséges interjúalanyokat, helyszíneket; időpontot egyeztet a műsor/riport/interjú készítőivel, alanyaival.
Nyomtatott szövegről tízujjas vakírással másol. Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol tízujjas vakírással. Hallás, diktálás utáni szöveget ír az írástechnika magasabb szintjén. Alkalmazza az elektronikus (gépi) adatbevitel írásszabályait. Egyszerű iratot, hivatalos levelet gépel, formáz a levelezési szabályoknak megfelelően. Belső szervezeti ügyiratot készít (feljegyzés, emlékeztető, igazolás, nyilatkozat, jegyzőkönyv stb.) sablon alapján. Hivatalos iratokat, leveleket (pl. kapcsolattartást segítő, információközlő, -kérő, tájékoztató stb.) szerkeszt utasítások szerint.
Címet, témát, műfajt meghatároz; vázlatot készít, megírja a cikket, szinopszist készít, az írásos anyaghoz fotót, képet, ábrát rendel. Szükség esetén korrigál, szelektál, válogat, átszerkeszt a szerkesztő bevonásával. Elkészíti a fotót, fotósorozatot, a fotóanyaghoz szöveget rendel.
Kapcsolatot tart a munkafázisok kivitelezőivel.
1555-06 A médiaszerkesztőségekben újságírói tevékenység ellátása
1586-06 Gépírás és levelezés
1559-06 Az újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedő fotóriporteri tevékenység
ellátása
1556-06 Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgánumaiban
1560-06 A lapkiadói újságíró-szerkesztőt segítő tevékenységek ellátása
2523-06 Az írott sajtó különféle orgánumaiban végzett újságírói, szakújságírói
tevékenység ellátása
| Jellemző | Nappali képzés |
| Időtartam: | 2 év |
| Időbeosztás: | heti 5 napon, iskolarendszerben |
| Jelentkezés feltétele: | érettségi bizonyítvány |
| Jelentkezési határidő: | Amíg be nem telik a létszám. |
| Képzés indítása: | 2010. szeptember |
| Részvételi díj: | 22 éves korig tandíjmentes |
Újságíró I.
Aki közelebb hozza a világot
Még belegondolni is szédületes, hogy az elmúlt másfél-két évtized micsoda információs robbanást hozott. A tömegkommunikációs csatornákon – rádión, televízión, újságokon keresztül – valósággal áradnak felénk a hírek a világ minden szegletéből, ráadásul igen gyorsan. Nem is beszélve az internetről, amelyen gombamód szaporodnak az on-line újságok, hírportálok, sőt rádió- és tévécsatornák is. A célbavett néző-hallgató-olvasó pedig csak kapkodja a fejét a bábeli zűrzavarban.
Azaz, csak kapkodná, ha nem lennének újságírók, akik a hírhalmazból a közember számára is átlátható, érthető, és nem utolsó sorban hasznos információkat állítanak elő.
Az internet világában az újságíró igen könnyen jut témához, ám neki is tudnia kell, hogy olvasóját mi érdekli.
A jó újságíró azonban nem ül állandóan az asztala előtt, a számítógép monitorjára meredve. Ehelyett sajtótájékoztatókon vesz részt, jelen van a fontos eseményeken, és általában is nyitott szemmel-füllel jár, a legérdekesebb információkra vadászva. Az elsőség nagyon fontos, hiszen az mutatja meg igazán az újságíró rátermettségét.
Mint minden munkahelyen, egy szerkesztőségben is vannak kötöttségek, még ha nem is annyira szigorúak, mint máshol. A lapok tematikája – amelyet a szerkesztők az újságírókkal közösen alakítanak ki a célcsoport igényeit figyelembe véve –, rovatrendszere ugyanis kötött, így a meglévő kereteket kell tartalommal kitölteni. A tervezett témák megvitatására a szerkesztőségi értekezlet szolgál, így az újságíróknak ott kell elővezetniük ötleteiket. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a szerkesztő vagy a rovatvezető adja ki a konkrét feladatot, de a megvalósítás mikéntjét általában az újságíró határozhatja meg.
Manapság általános, hogy az újságíróknak több műfajt is művelnek, így például híreket, tárcákat, tudósításokat írnak vagy interjúkat készítenek. Ez utóbbi a legérdekesebb és legizgalmasabb feladatok közé tartozik, és aki e műfaj mesterévé válik, nagy hírnevet és ismertséget vívhat ki magának.
Aki erre a szép és változatos hivatásra adja a fejét, számos nehézséggel, akadállyal kell megküzdenie. Először is sokan megpróbálják majd lebeszélni a leendő zsurnalisztát a pályáról, mondván, az újságírókkal Dunát lehet rekeszteni, így aztán megélni sem lehet ebből a szakmából. Az effajta véleményeket általában olyan sajnálatos jelenségek táplálják, mint például a mindenféle képzettség nélküli személyek újságíróként való szerepeltetése, vagy bizonyos újságírók etikátlan, színvonaltalan ténykedése, hiteltelensége.
A legfontosabb, hogy az újságíró készülő valóban hivatásnak, küldetésnek tekintse munkáját. Aki így van ezzel, az nem érzi nyűgnek a folyamatos tanulást, tájékozódást, a rengeteg utánajárást, a számtalan apróbb tennivalót, hiszen az áldozatos és elhivatott munka bőségesen meghozza a gyümölcsét a hálás olvasók, valamint az elégedett felettesek és elismerő kollégák révén.
Ahhoz, hogy valaki újságíró legyen, szükséges, de nem elégséges feltétel a kiváló íráskészség. Igaz ugyan, hogy a gyakorlatban válik valaki profi újságíróvá, de a szakma alapjainak elsajátítását senki nem kerülheti meg.
Ezzel általában szerencsére tisztában vannak azok az újságíró-jelöltek, akik érettségi után erre a pályára készülnek. Látszólag nincs nehéz dolguk, hiszen újságíró-képzésből igazán bőséges a választék. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen még a borsos tandíj sem feltétlenül biztosíték a színvonalas képzésre.
Az igényekre reagálva a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája is indít újságírói képzést, ahol a hallgatók 2 év alatt, nappali rendszerben, profi újságíróktól, szerkesztőktől tanulhatják meg a szakma alapismereteit és mesterfogásait. Méghozzá 22 éves korig tandíjmentesen.
